Tudom, végül mégis összevisszaság lett az egész blogból. Ez azért lehet így, mert sajnos, kicsit összeszedetlenül csinálom a dolgokat. De hát van ez így. Én előbb lettem íródeák, mint blogger, szóval csak remélem, hogy valahogy eligazodnak az idetévedt látogatók. Na akkor lássuk a piaci áras megbízást.

A picai áras megbízás lényege

Vásárlási szándék esetén, itt az a lényeg, hogy a legjobb eladási árhoz, vagyis a legjobb ajánlathoz társítjuk a megbízási ajánlatunkat.

Eladási szándékunk esetén pedig a lehető legjobb vételi ajánlattal kell ugyan így eljárnunk. Egyszerű mint az egyszeregy. 

Mi van akkor, ha a legjobb ajánlat, mennyiségileg nincs összhangban a terveinkkel? 

Hát akkor az van, hogy nem az a legjobb ajánlat. Akkor tovább kell keresnünk, ugyanis csak mennyiségileg is összhangban levő ajánlatot szabad figyelembe vennünk. Ugye ez érthető? 

Ha több ajánlat is terítékre kerülhet esetünkben, akkor több ügylet is létrejöhet természetesen, de persze ilyenkor ezek az ügyletek egyazon áron kell teljesüljenek. Kivéve ha valaki trükközik és a nagykönyv nem érdekli. Ugye tudjuk, vannak ilyen esetek is... 

Ezekben az esetekben nincsenek azonnali ajánlatok. Itt mindig okoskodni kell és csak a legjobb áron teljesülhet a kötés. Ha valamiért csak részben teljesülne, akkor természetesen az ajánlat le nem köthető részét elfelejthetjük. Ez van. 

Nem is tudom beszéltem e már itt vagy a másik blogomban a megbízástípusokról. De mindegy is. Csak annyit akartam most előadni gyorsan, hogy Magyaroroszágon milyen megbízástípusok vannak és mit is kell azokról tudni. De csak nagyon röviden mondom...

Megbízástípusok Magyarországon

1. Azonnali áras megbízás

Ez az a tipikus eset, amikor az aktuális piaci áron történik a megbízás. 

2. Limitáras megbízás

Ez pedig az, amikor a egy bizonyos limit megadásával várakozik az ügylet. Vagyis az ügylet csak akkor teljesül, amikor az piaci ár eléri, akkor teljesül a megbízás. 

3. Stop Limit megbízás: 

Ez pedig már egy különleges formája az előbb említett limitáras megbízásnak. Hogy miért? Mert ez az, ahol akkor kerül a megbízás rögzítésre, amikor bizonyos piaci árat elérte a részvény. 

Manapság aztán nehéz dolga van az embernek, mert brókerből is annyi van, mint brokkoliból a zöldségesnél, és ráadásul ma már az internet világában aztán mindenféle brókert találhatunk magunknak. Na de hogyan válasszunk közülük és egyébként is, milyen szempontokat kell egyáltalán figyelembe vennünk? 

Mielőtt belemennénk a részletekbe, először is tisztázzunk valami fontosat:

Igen, igaz, hogy ma az internet világában, nagy előny, hogy ha van egy internetes felület, ahol bárhol tájékozódhatunk saját magunk is az eseményekről. De vajon ez az előny tényleg akkora előny lenne? Nem biztos. És itt most kifejezetten az online brókercégekről, az online kereskedelmi lehetőségekről beszélek. Vagyis, vannak olyan nem internetes brókercégek, akik interneten keresztül is lekérhetővé teszik a számunkra fontos adatokat. Tehát, ha nem az a fő opció, hogy interneten keresztül tudjunk kereskedni, akkor nem feltétlenül kell nekünk online brókercég, mert a hagyományos cégek is adhatnak nekünk hozzáférést az aktuális adatokhoz a neten keresztül.

Szóval, amit tisztázni kell elsősorban, hogy akarunk-e egyáltalán az információk megszerzésén túl mást is. Mert ha nem, akkor a hagyományos telefonálós rendszer is tökéletes lehet. Ha amúgy sem bízunk abban, hogy a saját kezünkkel akarunk ügyleteket kezdeményezni, akkor minek bonyolítanánk a helyzetünket. Ebben az esetben kell egy húsvér bróker, aki elérhető nekünk, és aki megcsinálja, amit akarunk ,akkor amikor akarjuk. És remélhetőleg rendszeresen jelentkezik is az okosságaival. Már ha jól választottunk és az okosságokat is akarjuk tőle. 

Az internetes kereskedelmi platformokon ugyan lehet hogy a olcsóbbak az egyes megbízások, de ez koránt sem biztos. Vannak esetek, amikor ez az állítás egyáltalán nem állja meg a helyét. Habár az igaz, hogy ilyenkor a húsvér bróker jutalékára nem kell gondolnunk, de nehogy azt gondoljuk, hogy az internetes kereskedés ingyen lesz.

Az is igaz, hogy az internetes megbízások pár másodpercen belül teljesülhetnek, míg a hagyományos módon történő kereskedés lassabb lehet, de ez sem mindig állja meg a helyét. A bróker a telefonvonal végén, rendszerint igen gyorsan megköti nekünk az üzletet. És soha ne feledjük, hogy az interneten keresztüli kötésnél, nem fognak ránk szólni, ha éppen hülyeséget akarunk csinálni.

Szóval mielőbb brókert választasz, gondolkodj el a fentieken, és utána találd ki, hogy online, vagy offline brókert akarsz. 

Ez aztán a kedvenc témánk, nem de? Imádjuk a névérték és a piaci érték témáját, hiszen ez itt a lényeg, nem de? Mi a piaci érték. Nem tudom ki hogy van vele, de amikor még csak pár részvénnyel rendelkezik egy kezdő befektető, akkor rendszerint fogalma sincs a tőzsde világáról. Hiszen a legtöbben így kezdjük, minden nélkül. Csak valahogy hozzánk kerül pár részvény. Nem tudjuk mi az értéke, csak valaki megmondja, aztán örülünk. Amikor meg arra kerül a sor, hogy a kis embernek pénz kell és úgy dönt, hogy pénzé teszi a részvényeit, akkor jön a meglepetés. Hogy kellemes, vagy kellemetlen, az pedig a piaci ártól függ.

Mennyit ért és mennyit ér most: Névérték és piaci érték.

Gondolom még a laikusok számára is egyértelmű, hogy a névérték, azt jelöli, hogy a részvény kibocsátáskor milyen értéke volt a papíroknak. A piaci érték pedig egy folyamatosan változó valami. 

Valójában itt arról van szó, hogy névérték jelöli azt a hányadot, amit az adott részvénytársaságból birtoklunk a papír által. Ezt a tulajdonosi jogok elosztásának módja. A névérték az alaptőke egy bizonyos hányadát jelöli, amit birtoklunk. 

A névérték alapján kapjuk az osztalékot, az alapján beleszólásunk a társaság életébe a közgyűlésen. A részvények száma és a névérték szorzata mutatja meg a jegyzet törzstőkét, kicsit kifordítva ugyebár. A névértéknek azonban semmi köze a piaci értékhez. A piaci érték azt mutatja meg számunkra a névértékhez viszonyítva, hogy mi a helyzet az adott társasággal. A névértékhez képest alacsonyabb piaci érték azt jelenti, hogy viszlát pénz. Egyébként pedig jó esetben a sokszorosa is lehet a piaci érték, a névértékhez képest. Akár több százszorosa. 

Milyen tagsági jogaink vannak? Mik a részvényesek jogai? Hogyan érvényesíthetik a részvényesek a jogaikat? Az értékpapír tulajdonosok jogai, azok a tagsági jogok, amik minden részvényest megilletnek. Vannak különbségek az egyes tagok jogai között? Ilyen kérdések járnak most a fejemben...

Hamarosan folytatom a Forex-el kapcsolatos sorozatot is, de most egy kicsit ki kell térnem, és vissza részvényekhez. Ez az árfolyam blog, aminek amúgy is sok feladata van már, ahogy elterveztem. Vagyis remélem nem lesz tökéletes káosz a blogból hamarosan. Igyekszem folyamatosan frissíteni az egészet, de ez egy nem könnyű folyamat. 

Eleinte azt gondoltam majd csinálok egy egyszerű blogot, ahol igyekszem az árfolyamváltozásokkal kapcsolatosan tájékoztatni az olvasóimat, de mégsem így alakult. Most azon dolgozom, hogy mindenféle kérdést, ami a fejemben jár, leírjak és néha meg is válaszoljak. Már ha tudok, de ez nem egyszerű... azért megpróbálom. Tehát a tagsági jogok...

Részvénytársaság tagsági jogok

Először is tisztázzuk azt, hogy a részvényeseknek vannak tagsági jogai és vagyoni jellegű jogai is. A tagoknak ugye van lehetőségük beleszólni a társaság életébe, hiszen a rendes éves közgyűlésen, minden tagnak van lehetősége hallatni a hangját. De ezen kívül nem sok lehetőségünk van, kivéve ha főrészvényesek vagyunk, mert akkor nincs ilyen probléma. 

Az osztalékfizetés is egy érdekes téma, amiről sokat lehetne írni, de én nem tudok, mert még nem vagyok eléggé képben mindennel. Az ember mikor az első részvényeit megszerzi, még nem is nagyon törődik ilyesmivel ugyebár. Örülünk annak is, ha nem csődöltünk még be. De ahogy egyre több és több részvényünk lesz, vagyis komoly befektetéssé válik a részvény tulajdonlásunk, egyből érdeklődni kezdünk ugyebár. Így megy ez mindenkivel.

Vagyoni jellegű jogok

• Likvidációs hányadhoz való jog
• Részvény elővásárlási jog
• Osztalékhoz való jog

Vajon short pozíció esetén kell aktiválási árat beállítani? Na ná, ha a piaci ár nagyobb, mint ami a megbízásban szerepel. Ugye? Na ná! Ezt már tudtuk eddig is, de mit kell még tudni az aktiválási árról és alkalmazásáról? Milyen okosságok lelhetőek fel a neten a témában?

Én olvasok sok elemzői, meg hobbi blogot/weboldalt a témában, de nehéz összebogarászni mindent, amire az embernek szüksége lehet. Az a lényeg, hogy az aktiválási árat okosan határozzuk meg a piaci árhoz viszonyítva. Már amennyire biztonságosan igyekszünk kereskedni. 

Stop Loss

Ez a lényeg kérem szépen. Ahogy az okosak már sokszor elmondták nekünk tréningeken is. Az a lényeg, hogy jól állítsuk be ezeket az adatokat, aztán kész is. Na most mennem kell...

folyt köv. 

Ha több különböző bekerülési értékű részvényről van szó, akkor bizony a kereszértékesítésnek komoly jelentősége lehet. Miről is van szó? És miért olyan jelentős? Főként adózás tekintetében... de nézzük miről is van szó:

FIFO vagyis First in First out

Vagyis hogy mindig a legkorábban beszerzett részvények kerülnek elsőként értékesítésre. Vagyis ami először bejött, az kell először kimenjen. 

LIFO vagyis Last in First out

Itt fordítva van az előzőhöz képest, vagyis a legutóljára megvásárolt részvényt értékesítjük először. Előbb, mint amikkel már régebb óta rendelkezünk.

HIFO vagyis High in First out

Ennek lényege, hogy a legmagasabb áron megvásárolt részvényt értékesítjük először. Végül pedig a 

LOFO vagyis Low in First out

A legalacsonyabb értékű papírt értékesítjük először. 

És akkor most az adózásról röviden: Mindenki gondolkodjon el, vagy beszélje meg egy szakértővel, ha nem látja át adózási szempontból a lényeget. Hogy mennyit kell befizetnünk a közösbe egy ügylet után, egyáltalán nem mindegy. Szóval, amíg ezt nem érti meg egy kereskedő, addig bizony a jónak látszó ügylet is komoly pénzügyi katasztrófákhoz vezethet. 

Éppen ezért azt javaslom, hogy mielőtt én kezdenék okoskodni adózásról, keressen egy igazán hozzáértőt az ügyben. 

Mi az a likvidációs hányad? És milyen jogok kötődnek hozzá? Akkor beszélünk róla csak, ha egy cég megszünteti a tevékenységét? Ha az eszközök értékesítése és minden egyes kötelezettség teljesítése megtörtént, és a megmaradó összeget elosztják a részvényesek között a megfelelő arányban, az a likvidációs hányad? 

Ha igen, akkor jó, mert akkor nem is vagyok olyan buta és megértettem mindent, amit eddig olvastam a témában, de ha nem így van, akkor bizony még mindig nem vagyok elég okos. 

A cég értéke

A cég érték az jelenti vajon, hogy az adott piacból milyen részesedése van? Azt hogy mekkora jövedelmet tud előteremteni a működésével? Mert ugyebár vannak bizonyos eszközei a cégnek, és ha romlik a jövedelem teremtési képesség, akkor valamit el kell adni. Ezt értem. De, ha például eladja a meglévő eszközeit a cég, az egyből azt is jelenti, hogy a cégnek annyi? És akkor egyből kezdhetjük számolni a likvidációs hányadot? És azt se felejsük el, hogy ilyenkor komoly költsége van a cég felszámolásának is...

Sokan teszik fel ezt a kérdést manapság, mert egyre többen futnak bele a hirdetésekbe, aztán kezdenek utána járni annak miről is van itt szó. A Forex egy felkapott dolog, az online devizakereskedelem pedig egy virágzó iparág napjainkban. Megannyi kereskedelmi platform elérhető az interneten keresztül kereskedni vágyó magyaroknak. De mi is az a Forex valójában és hogyan működik?

Az európai bankunió megteremtésére kidolgozott tervek fontos lépést jelentenek az euróövezeti válság megoldása felé, de e terveket úgy kell átalakítani, hogy Európa felzárkózó gazdaságai is bekapcsolódhassanak a majdani bankunióba - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a pénzintézet működési területéről szerdán kiadott éves helyzetértékelésben.

http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/11/07/kelet-europanak_is_bankunio_kell/